Megkerülhetetlen téma tájegységünk szempontjából az 1970-es években kibontakozó táncházmozgalom. Az első budapesti táncház ihletője a mezőségi Szék még szinte érintetlen, archaikus táncélete volt. A mozgalommá terebélyesedő táncházakban már a kezdetekkor, de ma is kiemelt szerepet játszik a Mezőség tánckultúrája.

A Timár Együttes tagjainak civil életét is áthatja a mezőségi táncok iránti rajongás: sokszor, sokféle alkalommal táncolják, mint sajátjukat. Filmünket végigkíséri, ahogyan a táncosok ilyen színpadon kívüli szituációban is megmutatják, mit jelent számukra ez a világ, ám ezúttal szűkebbre vonva a határt: Timár Sándor gyűjtéseiből elevenítik meg egy-egy kedves adatközlő táncát. A táncfelvételek mellett Timár Sándor nagy mennyiségű hangszeres és vokális népzenét is gyűjtött a Mezőségen és a környező folyóvölgyekben. Egy kevéssé ismert felvételének, a Füzesmikolán rögzített román lakodalmi muzsikának anyagából is hallhatunk részleteket filmben. A mezőségi adatközlőkkel készített interjúink nyomán megelevenednek, és személyes közelségbe kerülnek hozzánk a gyűjtéseken látható emberek. Timár Sándor nagy pályatársa, Novák Ferenc, zenei munkatársa, Sebő Ferenc és a tanítványok sora (Varga Zoltán, Timár Böske, Zsuráfszky Zoltán, Mihályi Gábor, Hortobágyi Gyöngyvér), valamint szakértőnk, Dr. Pávai István népzenekutató megszólalásaiból a Timár-életmű fontos elemei, a táncházmozgalom indulása és az Állami Balett Intézetben elkezdődő néptáncos képzés jelentősége is körvonalazódik előttünk.