Timár Sándor 1930. október 2-án született egy Szolnok melletti tanyán jómódú földműves szülők első gyermekeként. Szülei értelmiségi pályára szánták a jó képességű fiút, ezért beiratták Szolnok patinás iskolájába, a Verseghy Ferenc Gimnáziumba.
Timár Sándor beváltotta a hozzá fűzött reményeket: kiválóan tanult, és orvosi pályára készült. Közben bekapcsolódott a cserkész mozgalomba is, ahol - az akkori lehetőségekhez mérten - néptáncot, népdalokat is tanultak. Bár a Szolnok környéki tanyavilág polgárosult parasztsága már inkább a városi bálokat látogatta, az otthoni környezetben is találkozott citeraszóval, énekkel és hagyományos táncmulatságokkal, így a regős cserkészek között otthon érezhette magát a városi környezetben is.
Cserkész társaival a tanári asztalt félretolva időnként az osztályteremben is tartottak táncbemutatókat a többi fiúnak. A tánccsoportot később komolyabban is megszervezték, létrehozva ezzel a mai szolnoki Tisza Táncegyüttes ősét.
A sikeres gimnáziumi évek végét azonban beárnyékolták a politikai változások: az 1949-ben letett kiváló érettségi vizsga ellenére Timár Sándort kizárták a felsőoktatásból “kulák” származása miatt. Az orvosi pálya lehetősége ezzel elveszett, a vigaszt és a jövőt innentől a tánc jelentette számára.
A SZOT MŰVÉSZEGYÜTTES ••••••• 1951-1955
A fiatal Timár Sándor még gimnazista cserkészként a siófoki népfőiskolán találkozott először Molnár István táncművész-koreográfussal, későbbi mesterével. A regős cserkészek kerékpárral tették meg az utat Szolnoktól Siófokig, hogy Molnár Istvántól tanulhassanak. Az európai látókörű, széles műveltségű polihisztor személyisége lenyűgözte Timár Sándort. Amikor később megtudta, hogy a Szakszervezetek Országos Tanácsa hivatásos táncegyüttest szervez Molnár vezetésével, azonnal Budapestre utazott és sikeres felvételi vizsgát tett. Így kezdődött hivatásos táncművészi pályafutása 1951-ben, Molnár István irányításával.
A SZOT Együttesben töltött évek meghatározóak Timár Sándor későbbi művészi pályáján. Így vall erről Molnár István 70. születésnapja alkalmából: “A tőle kapott útravaló több mint tíz évig kísérte munkámat a Bartók Béla Táncegyüttesben. Tánctechnikája volt táncos képzésem alapja. (...) Körülbelül 1970-től kezdve találtam igazi önmagamra.”
Beszélgetés a SZOT Együttesről
Vendégek:
Kővágó Zsuzsa
Timár Sándor számára a SZOT együttesi korszak a kitartó gyakorlás, technikai fejlődés, számtalan hazai és külföldi fellépés mellett a társulatban kötött életre szóló barátságok és szakmai kapcsolatok kezdetét is jelenti. Ezek közül kiemelkedik Martin Györggyel kötött barátsága. A Molnár István szólótáncosából lett tudós-folklorista Martin és a koreográfus-táncpedagógus Timár termékeny munkakapcsolata később meghatározóvá vált a hazai néptánc művészet alakulásában.
BARTÓK TÁNCEGYÜTTES •••••••1958-1981
Timár Sándor 1958-ban lehetőséget kap saját amatőr együttes alapítására, amelynek - művészi koncepciója tömör kifejezéseként - a Bartók Béla Táncegyüttes nevet adja. Kezdetben a Molnár-technika az amatőr táncosok képzésének alapja, és - bár Timár ekkor már koreografál - a repertoár nagy részét is Molnár-művek teszik ki. Saját maga így vall erről a korszakról:
“A tőle kapott útravaló több mint 10 évig kísérte munkámat a Bartók Béla Táncegyüttesben. Tánctechnikája volt táncos képzésem alapja. (...) Körülbelül 1970-től kezdve találtam igazi önmagamra. Ez sem a mesterrel való szembefordulás volt. Hiszen tőle is mindig azt hallottuk: “az én tanítómesterem a nép”. Egyre többet gyűjtöttem, s a színpadi munkámban a gyűjtések közben szerzett élményekre támaszkodtam, s a magam világlátására.”
Beszélgetés a Bartók Együttesről
Vendégek:
Pali Erika
Az 1970-es évektől kezdve a Bartók Béla Táncegyüttes lesz a Timár Sándor nevével fémjelzett újfolklorista táncművészeti stílus kialakulásának központja. A munka hátterében folyamatosan ott áll Martin György, a kiváló táncfolklorista, aki tudományos eredményeivel segíti Timár Sándort. Ő mutatja be neki Halmos Bélát és Sebő Ferencet is, akik zenei munkatársként csatlakoznak a Bartók Béla Táncegyütteshez. Ettől kezdve az együttes a népzenei megújulás gyújtópontjává is válik. Innen indul útjára többek között a Virágvölgyi, a Muzsikás, a Téka vagy a Jánosi Együttes.
Életképek a Bartók Együttes próbáiról
Beszélgetés a Bartók Együttesről
Vendégek:
Jánosi Klára
Horváth Julianna
Mihaletzky Sándor
Csatai László
Timár Sándor a Bartók Béla Táncegyüttesben végzett művészi munkája által lett országosan és külföldön is ismert koreográfus, az együttessel számtalan díjat és elismerést szerzett. Ezek az eredmények alapozták meg kinevezését az Állami Népi Együttes művészeti vezetői tisztségébe, amivel 1981 őszén lezárult életében a “Bartók-korszak”.
Képek a Bartók Együttes fellépéseiről
TÁNCHÁZMOZGALOM ••••••• 1972-
Timár Sándor új táncpedagógiai módszere valamint a Halmos Béla, Sebő Ferenc és követőik úttörő munkája nyomán újra megszólaló autentikus népzene lehetővé tette annak a sajátosan magyar közművelődési formának az elindulását, amelyet ma táncházmozgalomnak nevezünk. Az eredetileg Novák Ferenc és tanítványai kezdeményezésére létrejött, négy amatőr táncegyüttes zártkörű összejöveteleiből 1972-től hamar országos mozgalom lett: a Bartók Béla Táncegyüttes tagjai - élükön Timárral és Sebővel - szorgalmazták a nagyközönség beengedését és tanítását.
Az utcáról betérő, táncos képzettséggel nem rendelkező városi fiatalok (de idősebbek és gyerekek is) megérezhették egy hagyományos kultúra varázsát, amelynek a Timár-módszer segítségével egy pillanat alatt részesévé válhattak, de ha kedvük és energiájuk volt, alaposabban el is mélyedhettek benne.
A néptánc és a népzene ezzel - ezúttal nagyvárosi körülmények között - visszatért eredeti funkciójába: a színpadról visszakerült a közösség “használatába”. A táncházmozgalom nagyon gyorsan terjedt kisebb vidéki városokban és a határon túli magyar közösségek között is. A táncházvezetőket Timár Sándor és tanítványai országos tanfolyamokon képezték. Mindez a Timár nevével fémjelzett újfolklorista szemléletű koreográfiai stílus gyors terjedését is magával hozta. Számtalan amatőr táncegyüttes hívta Timárt vagy tanítványait koreografálni, illetve sokan próbálkoztak a stílus követésével is.
Beszélgetés a Táncházról
Vendégek:
Beszélgetés a Táncházról
Vendégek:
ÁLLAMI BALETTINTÉZET ••••••• 1971-1983
A hivatásos néptáncos képzés 1971-ben indult az Állami Balettintézetben Rábai Miklós, az Állami Népi Együttes akkori művészeti vezetője kezdeményezésére. Az első évfolyam vezetésére Timár Sándort és Györgyfalvay Katalint kérték fel. Timár Sándor erre az időszakra már jórészt kialakította pedagógiai módszerét saját műhelyében, a Bartók Béla Táncegyüttesben, a politikai enyhülés pedig lehetővé tette, hogy koreográfus-rendező diplomát szerezzen a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Így már az első évfolyam növendékei is már a Timár-módszer szerint, tájegységekre részletesen lebontva, anyanyelvként ismerhették meg általa a néptáncot. A mai néptáncművészet számos jeles képviselője került ki ebből a legendás osztályból.
A sikeres munka folytatódott, később Timár Sándor lett a főiskolává szerveződő intézmény néptánc tanszékének vezetője, beindult a felsőfokú néptánc pedagógus képzés is.
Timár Sándor ma is a Magyar Táncművészeti Egyetem címzetes egyetemi tanára.
Beszélgetés a balettintézeti időszakról
Vendégek:
ÁLLAMI NÉPI EGYÜTTES •••••••1981-1996
Az 1970-es évek néptánc művészete az amatőr együttesekben forrongott és újult meg, amatőr együttesek élén vált ismertté egy új koreográfus generáció, köztük Timár Sándor, a Bartók Béla Táncegyüttes vezetője. Timár pedagógiai módszere, koreográfiai stílusa - amely Sebő Ferenc zenei vezetésével már autentikus népzenei kísérettel is kiegészült -, az egész országban lelkes követőkre talált. A hivatásos együttesek ezzel szemben még hordozták az 1950-es évekből örökölt struktúrákat és művészi koncepciót.
Az Állami Népi Együttes sem tudott fejlődni, megújulni az alapító koreográfus, Rábai Miklós halála után. Ezért Pozsgay Imre művelődési miniszter 1981-ben úgy döntött, hogy az Állami Népi Együttes arculatát a Timár Sándor nevével fémjelzett és a Bartók Béla Táncegyüttesben sikerre vitt újfolklorista modell szerint kell átalakítani, így Timárt nevezte ki az Állami Népi Együttes művészeti vezetőjének.
A bő másfél évtizedes Timár-korszak alatt az együttes teljesen átalakult. Számtalan hazai és külföldi siker bizonyította, hogy Timár Sándor művészi elképzelései a professzionális körülmények között még inkább kibontakoztak. Az Állami Népi Együttes új repertoárjának kialakításában korábbi jelentős műveit is felhasználta, de az együttes élén eltöltött évek alatt koreografálta életművének talán legjelentősebb alkotásait.
Beszélgetés az Állami Népi Együttesről
Vendégek:
Kakuk Pál
CSILLAGSZEMŰEK •••••••1993-
Timár Sándor még az Állami Népi Együttes művészeti vezetőjeként elhatározta, hogy a hivatásos együttes keretei között létrehoz egy táncstúdiót fiatal érdeklődők számára ahol ő maga, és az együttes tagjai is tanítanak. Felesége, Timár Böske úgy gondolta, hogy ugyanezt a lehetőséget gyermekek számára is biztosítania kell az Állami Népi Együttesnek, így hamarosan megszerveződött a gyermek csoport is Timár Böske vezetésével. Az új csoportok csak rövid ideig működtek az Állami Népi Együttes részeként, a gazdasági vezetés ugyanis azt javasolta a Timár házaspárnak, hogy hozzanak létre inkább egy magáncéget a csoportok működtetésére.
A koncepció kiválóan működött, így Timár Sándor 1997-es nyugdíjba vonulása után a magántársulatokban folytatta pedagógiai és koreográfusi munkáját. A gyermekcsoport hamarosan felvette a Csillagszeműek nevet, az ifjúsági csoportból pedig létrejött a Timár Kamara Táncegyüttes, a mai Timár Együttes elődje.
Pillanatok a Csillagszeműek korai időszakából
Timár Sándor pályája során korábban is sokat foglalkozott gyermekek tanításával, sok gyermekcsoportnak koreografált. Idős korában új lendülettel fejlesztette tovább egészen kicsi, 3-4 éves gyerekek tanítására is pedagógiai módszerét a Csillagszeműek között, sok új, az előadók korához, képességeihez mért koreográfiát is alkotott.
Beszélgetés a Csillagszemű megalakulásáról
Vendégek:
Panyik Henriett
Haskó Ágnes
Az aktív munkától csak néhány éve vonult vissza. Tanítványai most Timár Böske vezetésével folytatják a munkát több helyszínen és korcsoportban. A legtehetségesebb, legelhivatottabb növendékek a Csillagszeműekből kinőtt Timár Táncakadémia keretei között tanulhatnak a Mester szellemiségében, közülük kerülnek ki a Timár Együttes táncosai, akik Timár Sándor koreográfusi életművének továbbadásán dolgoznak.
TIMÁR EGYÜTTES •••••••2018-
A Timár Együttes a Csillagszeműek és a Timár Táncakadémia csoportjaiban nevelkedett fiatal felnőttekből létrehozott társulat, melynek célja Timár Sándor életművének minél teljesebb feldolgozása, magas színvonalú és hiteles bemutatása.
Beszélgetés a jelen korról
Vendégek:
Suzuki Jin
Mayer Orsolya
Timár Mihály
DÍJAK ÉS ELISMERÉSEK •••••••
-
SZOT-díj
-
Erkel Ferenc-díj
-
Magyarország Érdemes Művésze díj
-
Kossuth-díj
-
A Nemzet Művésze
-
Állami-díj
-
Budapest Főváros XII. kerület díszpolgára
-
Szolnok Megyei Jogú Város díszpolgára
Beszélgetés Timár Sándor életművéről
Vendégek:
Balogh Júlia
Tari János
Nádasdy Borbála
Kiss Krisztina
TIMÁR A MESTI •••••••
“Mesti” - tanítványok generációi szólították így Timár Sándort. Az Állami Balett Intézetben szokásos “mester” megszólítást a szeretet és a tisztelet évek alatt személyes becenévvé szelídítette a növendékek körében. Saját műhelyében, a Bartók Béla Táncegyüttesben, számtalan amatőr együttesben itthon és külföldön, később az Állami Népi Együttes élén is szívesen fogadta tanítványaitól és munkatársaitól ezt a megszólítást.
A tanítványoktól és munkatársaktól, akik számára Timár Sándor nem egy volt a mesterek között, hanem “a Mesti”, aki pedagógusként és koreográfusként a néptánc világának addig ismeretlen dimenzióit nyitotta meg előttük.
Kiss Krisztina kötete az ő személyes visszaemlékezéseik segítségével kalauzolja végig az olvasót a művész életművén és pályáján.
